Magömlési zavarok kivizsgálása és kezelése Budapesten

Viselkedésterápia és technikai módszerek

A stop-start technika, a szorításos technika, az ejakuláció előtti érzet felismerése, a ritmusváltás, a figyelem kontrollált áthelyezése és a pár bevonásával végzett gyakorlatok egyes esetekben segíthetnek. Ezek főleg enyhébb esetekben vagy gyógyszeres kezelés kiegészítéseként lehetnek hasznosak.

Súlyos, élethosszig fennálló korai magömlés esetén önmagukban gyakran nem elegendőek, de a kontrollérzet javításában szerepük lehet.

Helyi érzéstelenítő készítmények

Lidocain- vagy prilocain-tartalmú helyi készítmények csökkenthetik a makk érzékenységét, és ezzel késleltethetik a magömlést. Általában együttlét előtt kell alkalmazni, majd a partner zsibbadásának elkerülése érdekében le kell törölni vagy óvszert kell használni.

Előnyük, hogy helyileg hatnak és alkalomszerűen használhatók. Hátrányuk, hogy túlzott érzéstelenítés esetén az erekció vagy az élvezet csökkenhet.

Gyógyszeres kezelés

A korai magömlés gyógyszeres kezelése többféle hatóanyagcsoporttal történhet. Fontos azonban őszintén kimondani: a klasszikus, élethosszig fennálló korai magömlés általában nem véglegesen „meggyógyítható” állapot, hanem jól kezelhető és kontrollálható panasz. A kezelés célja az ejakuláció késleltetése, a kontrollérzet javítása, a párkapcsolati feszültség csökkentése és az együttlétek minőségének javítása.

A gyógyszer kiválasztása mindig egyéni döntést igényel. Figyelembe kell venni, hogy alkalomszerű vagy folyamatos kezelésre van-e szükség, fennáll-e merevedési zavar, van-e gyermekvállalási szándék, milyen gyógyszereket szed a páciens, illetve milyen mellékhatásprofil elfogadható számára.

Dapoxetin

A dapoxetin rövid hatású, alkalomszerűen alkalmazható SSRI-típusú hatóanyag, amelyet kifejezetten korai magömlés kezelésére fejlesztettek ki. Általában együttlét előtt kell alkalmazni. Előnye, hogy nem szükséges folyamatos napi szedés, ezért sok beteg számára pszichésen és gyakorlatilag is elfogadhatóbb.

Hátránya, hogy hatása egyénenként változó, és előfordulhat hányinger, szédülés, fejfájás, hasmenés, aluszékonyság vagy vérnyomásesésre való hajlam. Alkohol fogyasztásával nem javasolt kombinálni. Bizonyos antidepresszánsokkal, pszichiátriai gyógyszerekkel, egyes fájdalomcsillapítókkal és más szerotoninrendszerre ható készítményekkel együtt fokozott óvatosság szükséges.

SSRI típusú antidepresszánsok

A paroxetin, sertralin, fluoxetin, citalopram vagy escitalopram hatóanyagú antidepresszánsok egyik ismert mellékhatása az ejakuláció késleltetése. Ezt a hatást korai magömlés kezelésében is ki lehet használni, különösen súlyosabb vagy tartós panasz esetén.

A paroxetin általában az egyik legerősebb ejakulációkésleltető hatású SSRI, de a mellékhatásprofilja is kifejezettebb lehet. Előfordulhat libidócsökkenés, merevedési zavar romlása, fáradtság, alvászavar, testsúlyváltozás, hangulati változás vagy a gyógyszer elhagyásakor megvonási tünet. Emiatt ilyen kezelést csak orvosi mérlegelés után, kontroll mellett érdemes alkalmazni.

Az SSRI-k folyamatos szedés mellett általában stabilabb hatást adhatnak, de nem minden beteg szeretne tartós antidepresszáns-kezelést szedni egy szexuális funkciózavar miatt. Ezért a döntésnél mindig mérlegelni kell a panasz súlyosságát, az életminőségi terhet és a mellékhatások kockázatát.

Triciklikus antidepresszánsok, különösen clomipramin

A clomipramin triciklikus antidepresszáns, amely erős szerotonerg hatása miatt késleltetheti az ejakulációt. Korai magömlésben alkalmazható lehet folyamatosan vagy bizonyos esetekben alkalomszerűen is, de mellékhatásprofilja miatt körültekintést igényel.

Lehetséges mellékhatásai közé tartozik az álmosság, szájszárazság, székrekedés, szédülés, vérnyomásesés, szexuális vágy csökkenése, ritkábban szívritmuszavar-hajlam. Idősebb betegeknél, szív-érrendszeri betegség, ritmuszavar, prosztatamegnagyobbodás vagy több gyógyszer együttes szedése esetén fokozott óvatosság szükséges.

SNRI és egyéb antidepresszáns hatóanyagok

Egyes SNRI típusú antidepresszánsok, például venlafaxin vagy duloxetin, szintén okozhatnak ejakulációkésést. Ezeket azonban nem elsősorban korai magömlés kezelésére használjuk, hanem akkor merülhetnek fel, ha a betegnek egyidejűleg szorongásos, depressziós vagy krónikus fájdalommal járó problémája is van, és a pszichiátriai vagy neurológiai indikáció miatt egyébként is indokolt lehet ilyen kezelés.

A bupropion ezzel szemben általában kevésbé késlelteti az ejakulációt, sőt bizonyos esetekben az SSRI okozta szexuális mellékhatások csökkentésére használják. Ezért korai magömlés kezelésére önmagában nem tipikus választás.

Tramadol

A tramadol fájdalomcsillapító hatóanyag, amely szerotonerg és noradrenerg hatásai miatt késleltetheti a magömlést. Korai magömlésben csak kivételes, gondosan mérlegelt esetben jöhet szóba, mert nem első választandó kezelés.

Előnye, hogy egyes betegeknél erőteljes ejakulációkésleltető hatása lehet. Hátránya viszont jelentős: álmosságot, szédülést, hányingert, koncentrációromlást okozhat, hozzászokás és függőség kockázata is fennállhat, és más szerotonerg gyógyszerekkel együtt szerotonin-szindróma veszélyét növelheti. Emiatt rutinszerű alkalmazása nem javasolt, csak nagyon megfontolt, egyedi orvosi döntéssel.

Alfa-blokkolók, például silodosin, tamsulosin vagy alfuzosin

Egyes alfa-blokkolók jelentősen befolyásolhatják az ejakulációt. Ezek a gyógyszerek elsősorban prosztatamegnagyobbodás és vizelési panaszok kezelésére szolgálnak, de mellékhatásként csökkenthetik az ondóürülést, késleltethetik vagy akár átmenetileg el is maraszthatják a magömlést.

A silodosin különösen erősen okozhat ejakulációs zavart vagy száraz orgazmust, ezért korai magömlésben elméletileg kihasználható lehet, de ez nem klasszikus első vonalbeli kezelés. A tamsulosin és az alfuzosin hatása általában kevésbé kiszámítható ebből a szempontból.

Különösen óvatosan kell alkalmazni fiatal férfiaknál, gyermekvállalási szándék esetén, illetve azoknál, akiket zavarna a csökkent vagy elmaradó ondóürülés. Mellékhatásként szédülés, vérnyomásesés, gyengeség, orrdugulás és ejakulációs zavar jelentkezhet.

Gyógyszermellékhatás rendezése

A legfontosabb és sokszor leghatékonyabb lépés a gyógyszerlista áttekintése. Késői vagy elmaradó magömlést gyakran okozhatnak SSRI/SNRI antidepresszánsok, antipszichotikumok, nyugtatók, opioid fájdalomcsillapítók, egyes vérnyomáscsökkentők és alkohol.

Ha a panasz egy új gyógyszer bevezetése vagy dózisemelése után kezdődött, a kezelőorvossal egyeztetve szóba jöhet dóziscsökkentés, gyógyszerváltás vagy kiegészítő kezelés. Pszichiátriai gyógyszert önállóan elhagyni nem szabad, mert ez hangulati romlást, szorongásfokozódást vagy megvonási tüneteket okozhat.

Bupropion

A bupropion dopaminerg és noradrenerg hatású antidepresszáns, amely általában kevésbé okoz szexuális mellékhatást, mint az SSRI-k, és egyes esetekben javíthatja az SSRI okozta orgazmus- vagy ejakulációs zavart. Késői magömlés esetén akkor merülhet fel, ha a háttérben antidepresszáns okozta szexuális mellékhatás áll, vagy ha depressziós/szorongásos tünetek mellett kedvezőbb szexuális mellékhatásprofilú gyógyszerre van szükség.

Nem mindenkinél hatékony, és nem minden betegnél alkalmazható. Fokozott óvatosság szükséges epilepszia, görcskészség, étkezési zavar, jelentős szorongás vagy több pszichiátriai gyógyszer együttes szedése esetén.

Buspiron

A buspiron szorongásoldó hatású, szerotoninrendszert befolyásoló hatóanyag. Egyes esetekben SSRI okozta szexuális zavar, orgazmuskésés vagy csökkent orgazmuskészség esetén kiegészítő kezelésként szóba jöhet. Előnye, hogy általában nem rontja a szexuális funkciót úgy, mint sok klasszikus antidepresszáns.

Hatása nem kiszámítható, és késői magömlésben nem tekinthető erős, mindenkinél bevált kezelésnek. Akkor lehet racionálisabb választás, ha a panasz szorongással vagy SSRI-kezeléssel függ össze.

Cyproheptadin

A cyproheptadin szerotoninantagonista és antihisztamin hatású hatóanyag. Elméletileg csökkentheti az SSRI-k okozta ejakulációs vagy orgazmuszavart, ezért egyes esetekben alkalomszerűen vagy kiegészítő kezelésként alkalmazták.

Hátránya, hogy álmosságot, tompaságot, szájszárazságot és testsúlynövekedést okozhat, valamint ronthatja az antidepresszív kezelés hatását. Emiatt alkalmazása csak nagyon megfontoltan, elsősorban gyógyszer okozta késői magömlés esetén merülhet fel.

Dopaminerg irány: cabergolin és egyéb lehetőségek

A dopaminrendszer fontos szerepet játszik a libidóban, az orgazmusban és az ejakulációban. Magas prolaktinszint esetén a dopaminagonista kezelés, például cabergolin, javíthatja a szexuális vágyat, a merevedési funkciót és bizonyos esetekben az orgazmus/ejakulációs választ is.

Cabergolin adása elsősorban igazolt hyperprolactinaemia esetén szakmailag indokolt. Normál prolaktinszint mellett rutinszerű alkalmazása késői magömlésre nem standard, és mellékhatásai, valamint hosszabb távú kockázatai miatt óvatosság szükséges.

A szakirodalomban dopaminerg vagy stimuláns jellegű készítmények is előfordulnak, de ezek a mindennapi andrológiai gyakorlatban nem tekinthetők rutin kezelésnek.

Amantadin

Az amantadin dopaminerg hatású gyógyszer, amelyet egyes esetekben SSRI okozta szexuális zavarok javítására is próbáltak alkalmazni. Késői magömlésben csak válogatott, off-label lehetőségként merülhet fel, főleg akkor, ha a háttérben gyógyszer okozta orgazmus- vagy ejakulációs zavar áll.

Mellékhatásként álmatlanság, nyugtalanság, szédülés, fejfájás, ritkábban pszichés mellékhatások jelentkezhetnek, ezért nem rutinszerű választás.

Yohimbin

A yohimbin alfa-2 adrenerg antagonista hatású szer, amely fokozhatja a szimpatikus aktivitást. Elméletileg javíthatja az ejakulációs választ bizonyos esetekben, de hatása kiszámíthatatlan, és mellékhatásprofilja miatt óvatosságot igényel.

Szorongást, szívdobogásérzést, vérnyomásemelkedést, remegést, fejfájást okozhat, ezért kardiovaszkuláris rizikó, magas vérnyomás, pánikra való hajlam vagy ritmuszavar esetén nem ideális. Betegoldali tájékoztatóban érdemes inkább ritka, nem első vonalbeli lehetőségként említeni.

Tesztoszteronhiány kezelése

Hormonális eltérés esetén a tesztoszteronhiány, magas prolaktin vagy pajzsmirigyeltérés rendezése javíthatja a szexuális válaszkészséget. Alacsony tesztoszteronszint mellett csökkenhet a libidó, gyengülhet az orgazmusélmény, romolhat a merevedés és nehezebbé válhat a magömlés elérése.

Igazolt tesztoszteronhiány esetén az andrológiai szempontból megfelelően beállított hormonális kezelés javíthatja a szexuális funkciót. Gyermekvállalási szándék esetén azonban különösen óvatosan kell eljárni, mert a külső tesztoszteronpótlás ronthatja a spermiumtermelést.

PDE5-gátlók társuló merevedési zavar esetén

Ha merevedési zavar is fennáll, annak kezelése fontos, mert a nem stabil erekció rontja az orgazmus és az ejakuláció elérését. Sildenafil, tadalafil, vardenafil vagy avanafil hatóanyagú kezelés akkor lehet hasznos, ha a késői magömlés részben az erekció instabilitása, teljesítményszorongás vagy csökkent szexuális magabiztosság miatt alakul ki.

Ezek a gyógyszerek önmagukban nem klasszikus késői magömlés elleni szerek, de megfelelő indikációban közvetve javíthatják az ejakulációs választ.

Oxytocin és egyéb kísérleti irányok

Az oxytocin szerepet játszhat az orgazmus és az ejakuláció idegrendszeri szabályozásában, ezért kísérleti jelleggel vizsgálták késői vagy elmaradó magömlés esetén. A gyakorlati klinikai eredmények azonban nem egységesek, ezért rutinszerű alkalmazása nem tekinthető standard kezelésnek.

A szakirodalomban további neuromoduláns, dopaminerg vagy stimuláns jellegű irányok is szerepelnek, de ezek alkalmazása betegoldali szinten inkább tájékoztató jelleggel említhető, nem pedig általánosan javasolt terápiaként.

Pszichoszexuális és viselkedésterápiás kezelés

Pszichés vagy szexuális kondicionálódási ok esetén szexuálterápia, párterápia, a maszturbációs minta módosítása, a pornóhasználat csökkentése és a partnerrel történő fokozatos újratanulás lehet hasznos. Ez késői magömlésben gyakran legalább olyan fontos, mint a gyógyszeres kezelés.

Különösen akkor fontos ez az irány, ha a férfi önkielégítés során könnyebben eljut az orgazmusig, de partnerrel nem, vagy ha a panasz csak bizonyos helyzetekben jelentkezik.

Gyakorlati összefoglalás késői magömlés esetén

Késői magömlésnél a legfontosabb gyógyszeres lehetőségek nem egyformán erős bizonyítékúak. A gyakorlatban elsősorban a kiváltó gyógyszer módosítása, SSRI okozta panasz esetén bupropion vagy buspiron mérlegelése, igazolt hyperprolactinaemia esetén cabergolin, igazolt tesztoszteronhiány esetén hormonális rendezés, társuló merevedési zavar esetén PDE5-gátló kezelés, ritkábban cyproheptadin, amantadin vagy yohimbin jöhet szóba. A kezelés mindig az okhoz igazodik, és nem pusztán a tünet alapján történik.

Melyek a fájdalmas magömlés okai?

A leggyakoribb okok:

• prosztatagyulladás
• krónikus kismedencei fájdalom szindróma
• mellékhere-gyulladás
• ondóhólyag-gyulladás
• húgycsőgyulladás
• szexuális úton terjedő fertőzések
• kismedencei izomfeszülés
• vasectomia utáni állapot
• prosztata- vagy húgycsőműtétek utáni állapot
• egyes antidepresszánsok vagy más gyógyszerek mellékhatása
• húgycsőszűkület vagy prosztata körüli mechanikus irritáció.

Hogyan vizsgálható és kezelhető a fájdalmas magömlés?

A kivizsgálás során tisztázni kell a fájdalom helyét, jellegét, időtartamát, a vizelési panaszokat, a nemi úton terjedő fertőzés kockázatát, a here- vagy prosztatapanaszokat, a gyógyszerszedést és az esetleges korábbi urológiai beavatkozásokat.

Szükség esetén javasolt lehet vizeletvizsgálat, ondótenyésztés, STD-vizsgálat, prosztata- és herevizsgálat, here ultrahang, valamint kismedencei fájdalom irányú értékelés.

A kezelés lehet gyulladáscsökkentő, antibiotikus, izomlazító, kismedencei fizioterápiás, prosztatagyulladásra irányuló vagy gyógyszermódosításon alapuló. Krónikus esetben gyakran kombinált kezelés szükséges.